Gondolj rám, ha éjszakánként
eszedbe jutok,
gondolj rám, ha nélkülem már
tovább nem bírod.
Gondolj rám, ha bántanak, te
tudd, hogy én vagyok,
s érezzed a szívedben, hogy
majd beléd halok.
Gondolj rám, ha fázol majd egy
hűvös éjszakán,
gondold azt, hogy csókot ad a
meleg puha szám.
Gondolj rám, és tovaszáll majd
minden bánatod,
gondold azt, hogy bárhová is
mész én ott vagyok.
Gondolj rám, ha párnádra majd
lehajtod fejed,
gondolj rám, mert én akkor is
ott leszek veled.,
/H. Gábor Erzsébet/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése