Felhőt rajzolt egy lapra Gréti,
én kérdeztem, hát hol a Nap?
S mutatta, mert ő tényleg érti,
hogy ott vannak a sugarak.
Kis vállával még meg is lökött,
közelebbről, nézzem jobban,
ott a sötétkék felhő mögött,
ott a Nap és lángra lobban.
Én nem láttam és mérges lettem,
rajzoltam neki egy Napot
és néztük csöndben mind a ketten,
majd Gréti csak fölkacagott,
kék festéket öntött a Napra -
felhőt (mindent elbújtatott),
olyan volt, mint az első rajza
s én láttam - láttam a Napot!
/Budai Zolka/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése