Drága Apukám!

Azt az éjszakát amikor elmentél, soha nem feledem.

Éjfél után volt és a szíved megszünt dobogni és én egy percig nem tudtam ott maradni tovább, azt éreztem Te már nem vagy itt. Kirohantam az udvarra és oly csillagos volt az égbolt, hogy olyat életemben nem láttam. Tiszta és döbbenetesen gyönyörű, ami arra irányította a gondolataim, már ott vagy odafenn és így van jól. Vége a szenvedésednek... ezt az egyet nem tudom, hogy miért ilyen fájdalommal jutottál el a megnyugvásig, miért kellett ezt átélned, de valahogy úgy képzelem, a lelked bántott. Nehéz volt az Élet és annyi mindenen töprengtél, folyton agyaltál, mi miért és hogy volt és mit kellett volna másképp. Mindig mondtad, nem érdekel: "ott egye meg a fene" - itt cseng a fülemben. De nem így volt. Én tudom hogy annyi minden bántott, annyi mindent gyűjtögettél össze az Életedben, amit nem tudtál letenni, amit folyton cipeltél....  ez lehet az oka. Saját magad bántottad. 

Azt remélem, hogy tudtam Veled éreztetni Életedben mennyire szeretlek, szerettünk és így utólag már azt mondom, hogy 87 év egy szép életkor, amit talán ennek és  a kertednek köszönhetően éltél meg. 

2021. június 1. volt a nap amikor elmentél - hihetetlen a dátum is. Számmisztika:  3

Időazonosítóként a múlt, jelen és jövő hármasságát, míg az emberi kapcsolatokban az én, te és mi egységét képviseli, ami az egyensúlyt és a harmóniát jelenti.