Vízcseppek vagyunk, jelentéktelen szürke kis parányok mind, mindannyian. Néha fent vagyunk, néha lesüllyedünk. Tenger az élet. Mindannyian keresünk mindig, keresünk egy másik vízcseppet a nagy, szörnyű óceánban. Néha megtaláljuk. Összesimulunk egy pillanatra, aztán jön egy hullám és felkap, vagy leránt a mélybe, és mi keresünk, keresünk újra tovább. /Wass Albert/
2014. augusztus 28., csütörtök
2014. augusztus 18., hétfő
2014. augusztus 17., vasárnap
mi lesz... (Alexander Kovats)
mi lesz...
mi lesz, ha szádra
csókom nem zeng többé.
ha vágyam majd
nem karistolja bőrödet.
mi lesz, ha hangom
többé nem suttog füledbe.
mi lesz, ha az én
nem lesz majd Ő neked.
én tudom.
egy másik világban
élek majd, testem pedig
humusszá alakítja
a szépre szomjas
termő talajt.
de szómat füledbe súgja
a síromon nőtt virág:
szerettelek a sírig,
és onnan még tovább...
(Alexander Kovats)
mi lesz, ha szádra
csókom nem zeng többé.
ha vágyam majd
nem karistolja bőrödet.
mi lesz, ha hangom
többé nem suttog füledbe.
mi lesz, ha az én
nem lesz majd Ő neked.
én tudom.
egy másik világban
élek majd, testem pedig
humusszá alakítja
a szépre szomjas
termő talajt.
de szómat füledbe súgja
a síromon nőtt virág:
szerettelek a sírig,
és onnan még tovább...
(Alexander Kovats)